A bányaszerencsétlenségekben elhunyt, illetve a mai is köztünk élő bányászokra, az általuk viselt értékekre, a becsületes, kétkezi munkásra emlékeztek az elmúlt hét végén Bátonyterenyén, az 59. megyei bányásznapon. A kisterenyei településrész bányatelepi részén gyűltek össze a helyi és a környező településeken élő egykori bányászok, hogy leróják tiszteletüket a szerencsétlenségekben elhunyt egykori társaik előtt. Az emlékükre felépített bányászemlékhelyet az elmúlt hét végén avatták fel és áldották meg.
- A szénbányászat nyomai a bányák bezárását követően is megmaradtak környezetünkben, emlékeinkben, mindennapjainkban, hagyományainkban - hangsúlyozta köszöntőjében Molnár József alpolgármester. Mint mondta: az itt lakó bányászközösség évek óta feladatának tekinti, hogy a bányász hagyományokat megőrizzék, gyermekeik, unokáik számára megelevenítsék. Megalakították a Bányász Hagyományőrző Egyesületet, a Bányász dalkört. Elhatározták egy emlékhely kialakítását, mementót állítva ezzel a szénbányászatnak, a bányászoknak.
- A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pályázatának elnyerésével megindulhatott a munka - fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve: megvalósult az összefogás egy fontos cél, múltunk egy szeletének megőrzése érdekében. Ezt követően Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke avatta fel az emlékhelyet.
Az ünnepségen dr. Sánta János püspöki tanácsos a mindenható Isten szent áldását kérte az emlékhelyre és megáldotta azt, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit.
A rendezvény a kastélykertben folytatódott, ahol Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta: a bánya mindent adott, ami a becsületes és tisztességes megélhetéshez kellett. S a bányászok azok voltak és azok mai is: becsületes, tisztességes emberek. Büszkék lehetünk arra, hogy olyan emberek között élünk, akik példaként szolgálhatnak arra, hogy semmi sincs értékesebb és maradandóbb, mint az ember kétkezi, becsületes munkája.
- A nógrádi identitástudat erősítésének, a hagyományápolásnak ma is fontos részét jelentik a sajátos bányászünnepek - fejtette ki beszédében Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, majd hozzátette: - Ilyen ünnep a hosszú múltra visszatekintő bányásznap is, amely mindenekelőtt a bányamunkát vállalók iránti tiszteletet, társadalmi elismerést és köszönetet fejezi ki. Nógrád megye a jólétét köszönhette a szénbányászatnak. Hinni kell abban, hogy az egyébként drága, úgynevezett megújuló energiaforrások mellett előbb-utóbb újra gazdaságosan felszínre hozható lesz a nógrádi szén. Vidékünkön hamvaiból feltámadhat egyszer a szénbányászat. A fellelhető adatok alapján Nógrádban a föld mélye százötven-kétszázmillió tonna ismert minőségű szenet rejt.
- Bízzunk benne, hogy a nógrádi szénvagyon is az őt megillető helyre kerül - fogalmazott Becsó Zsolt, mondandóját ekként zárva: - Hiszem, hogy a bányász-történetek, mint a népmesék, apáról fiúra szállnak, és a szénbányászat tisztelete örökmécsesként lobog a nógrádi emberek szívében.
Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kifejtette: büszke arra, hogy immár 59. éve megünneplik azokat a bányászokat, akik életük kockáztatásával, nehéz körülmények között, egymásra odafigyelve dolgoztak, biztosítva ezzel a legnehezebb időszakokban is az energiát, a szenet. Az elnök reményét fejezte ki, hogy lehet még a nógrádi, a bátonyterenyei szénnek is szerepe hazánk energiaellátásban.

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap (XX. évfolyam, 212. szám)