Hollókő

Koordináták:é. sz. 47° 59' 46.32", k. h. 19° 35' 30.55" Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos te...

Pogányvár (Pohnaský hrad)

Gömör és Nógrád megye találkozásánál, ahol Sőreg, Ajnácskő és Óbást határai összefutnak, emelkedik magasba a Pogányvár vulkános táblahegye. A völgyekből mintegy 350 méter magasba emelkedik. A mintegy ...

A Tuzson Arborétum

A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum. Megközelítése a Tari Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton, egy körülbelül 2km-es sétáv...

A tari Fehérkő-bánya

Aki gyakran jár a Csevice-völgyben, az a kőbánya környékén időről időre népes egyetemista csapatokkal találkozhat. A földtant is tanító egyetemek geológus hallgatói ugyanis tanulmányaik során legalább...

A szilaspogonyi Kiskő

A védett terület említésénél gyakran találkozhatunk a "bárnai Kiskő" elnevezéssel is. Valójában a terület közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. A Kiskő vulkáni kúpját legegyszerűbben is ettől a t...

Szanda vára

A Szanda-patak völgyében lévő település hajdan az Ó-Szanda nevű dülőben feküdt, ahol a régi község házainak és templomának romjai még a XIX. század elején fennállottak. Várának legrégibb része a XIII....

Kishartyáni Kőlyuk-oldal

Kishartyánban a kultúrház előtt térjünk le a 22-es útról Nógrádmegyer felé. Egy kilométer után a község szélén álló templomnál, a temető déli oldalán vezető bekötőúton a Kővölgyben folytassuk utunkat....

Baglyaskő

A ma Salgótarjánhoz tartozó településrész hajdan önálló kisközségként szerepelt. A Baglyasalja elnevezés Baglyas-várától ered, mivel a helység hajdan a vár körül volt, de a törökök és a tatárok dúlása...

Tari Feslő-csevice forrás

A Zagyva völgyében fekvő Tar többek között csevicéiről lett híres, melyeket a sárga jelzésen haladva közelíthetünk meg. Az 1990-es években végzett terepi vizsgálatok szerint legalább négy csevice-fo...

A Páris-patak völgye

A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi a vasúti andráske...

A nógrádszakáli fatörzsbarlangok

Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan...

Fülek városa

Fülek a Mátra - Sajó területhez tartozó az ún. Cseres - hegység (a Cserhát északkeleti nyúlványa) területén a Füleki árokban fekszik. Az árkot a Béna patak és völgye valamint eösdombok alkotják. A Fül...

A tari Békesztupa

Bizonyára nagyon sokan még csak nem is sejtik, hogy anélkül, hogy a messzi Indiába vagy Tibetbe utaznánk, e távoli helyek varázsát megtapasztalhatjuk itthon is. A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles ...

Az Ipoly-völgy és az Ipoly folyó

A terület 2227 hektár, amit főként az Ipoly folyó és az azt körülvevő erdős terület teszi ki. Természeti értékeit a védett növényfajok, és a magas denzitású állatfajok adják. A terület, mintegy mened...

Mátraverebély - Szentkút

Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. A népi hagyomány szerint 10...

A béri Nagy-hegy

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke a Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy. A vulkáni kitörés 18-19 millió éve zajlott le. A kitörés riol...

Ajnácskő

Ki ne ismerné Ajnácskő büszkeségét, a falu közepén ágaskodó sziklaszirtet. Mintha egyenesen a földből tolta volna fel valami titokzatos vulkáni erő, hogy legyen mit csodálniuk a környező falvak népéne...

Csontos-árok

Ajnácskő egy másik vulkános vonatkozású érdekessége a Csontos-árok. A 380 m hosszú vízmosásos árok a Békás-tó nevű, egykor mocsaras térség nyugati oldalában jött létre, Ajnácskőtől délre. Már a 19. sz...

Pécskő

Salgótarján déli oldalán emelkedik a város fölé az 554 m magas bazaltcsúcs. A városból több irányból is megközelíthető, de a legkényelmesebben Somlyó bányatelepről érhető el. Bakancsos turisták a nyár...

A kazári riolittufa erózió

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon i...

Sámsonháza, a Vár-hegy D-i csúcsának kőfejtője

A 299 m magas Vár-hegy és a hozzá D-ről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak. Ennek magyarázata, hogy gyakorlat...

Hollókő

A somoskői vár

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két ...

Szilvás-kő és Bagó-kő

A Rónabányát DK-ről szegélyező, ÉÉNy-DDK-i irányú, 626 m magas hegyvonulat a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett. A Szilvás- és a Bagókő bazaltkitörésének kora ...

Salgó és Kis-Salgó

A kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A nyugodtabb, lávakőzetet létrehozó működés mellett jellemzők voltak a robbanásos kitörése...

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Ipolytarnóc nevét először a környéken megta...

A hollókői vár

Hollókő restaurált középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol. A vár története A ho...

A salgói vár

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. Salgó története a Kacsics-nemzetség történetével fonódott össze. ...

A füleki vár

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról, más monda sz...

Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet

A Nógrád megye székhelyét, Salgótarjánt körülölelő tájvédelmi körzet két, eltérő kialakulású és arculatú kistájra terjed ki, a miocén kori andezites jellegű vulkáni tevékenység által létrehozott Karan...

Geopark térkép