A kazári riolittufa erózió
A holdbéli táj

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több, mint hat helyen.
A Mátraszele és Kazár települések között húzódó dombvonulat közepe táján, a Mátra felé néző lejtőn kb. 1 hektárnyi területű fehér színű, növényzet nélküli, tekervényesen barázdált terület bukkan elénk. Olyan, mint egy holdbéli tájrészlet! Távolabbról szemlélve akár mészkőnek is nézhetné az ember, alaposabban szemügyrevéve azonban kiderül, hogy riolit tufáról van szó. Kb. 20 millió éve, a középső miocen korban keletkezett, tehát egyidős a Mátrával és a Karanccsal. Minden valószínűség szerint a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, ami a por mérettartománytól a néhány deciméteres rögökig terjed. A puha tufafelszínt a víz eróziós munkája formálta és benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Ez utóbbi területeket a nagyobb méretű törmelékek védték meg a lepusztulástól. Száraz időben óvatosan, de jól be lehet járni a területet, esőzéskor azonban nem tanácsos rálépni sem, mert csúszik, mint a szappan és szinte letisztíthatatlanul ragad cipőre, ruhára. Látogatása éppen a sérülékenysége miatt igényel nagy figyelmet, óvatosságot. Kár lenne az évmilliók formálta csipkéket, fodrokat széttaposni, és utódainkat megfosztani egy ilyen ritkán látható földtani értéktől. Ugyanennek a dombvonulatnak a közeli részén egy másik földtani érdekesség is található. A megjelenésre is tetszetős földtani szelvény az ottnangi emelet felső részét és a kárpáti emelet bázisképződményeit mutatja be. A legfelső barnakőszéntelep fedőjében települő agyagos, majd homokos fedőképződményekben két padban Cardium (szívkagyló) fauna majd felette a finomszemcsés laza homokkőben Congeria (kecskeköröm) maradványok figyelhetők meg. A műkedvelő érdeklődő számára mindebből talán csak maga a látvány érdekes, a szakemberek viszont - elemezve a rétegek elhelyezkedését, a bennük található élőlénymaradványokat - igen fontos következtetéseket vontak le az ország más, ehhez hasonló területeinek rétegtani értékeléséhez, a hajdani lagúnás területek üledékes kőzetei kialakulásának magyarázatához. Mindkét terület egyaránt megközelíthető Mátraszele, illetve Kazár felől.
GPS koordináta: X= 301 988, Y=711 710